Miért jó, ha könyvelőt fogadsz átalányadózóként? És miért kerül ennyibe?

Sok ex-katás, átalányadózásba áttérő egyéni vállalkozó dilemmázik azon mostanában, hogy maga végezze el adminisztratív teendőit, vagy esetleg könyvelőt fogadjon a munkára. Nyilvánvalóan mindkét oldalnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ha biztosan nem szeretnéd vállalni a papírmunkát, inkább könyvelőt keresnél, akkor mire számíthatsz? Járjuk kicsit körül a témát!

Nézzük először, hogy milyen előnye van annak, ha könyvelőt fogadsz átalányadózóként! 

Ha szerencséd van és profi szakemberrel hoz össze a sors, akkor – azon túl, hogy a bizonylataid alapján vezeti a nyilvántartásodat és kalkulálja a fizetendő közterheidet, valamint a bevallásaid is elkészíti, tehát minden adminisztrációt végez – például remek tanácsokat is ad arra vonatkozóan, milyen stratégia mentén érdemes működtetned a vállalkozásod annak érdekében, hogy azzal te a legjobban járj. Ha innen nézzük a dolgot, akkor már lehetséges, hogy jobban megéri egy drágább könyvelőt megfizetni, hiszen adott esetben többet nyerhetsz vele adó ágon, mint amennyi a pluszban kifizetett könyvelői díj maga.

Előnyként említhető továbbá, hogy ha könyvelőt alkalmazol, akkor nem neked kell önállóan végezned a vállalkozásoddal kapcsolatos adminisztratív teendőket, illetve a tudást sem kell ehhez megszerezned és szinten tartanod azt. Ha te egyáltalán nem szeretnél nyomtatványokkal foglalkozni, járulékokat számolgatni, valmint alapvető ismereteket szerezni a témában, akkor neked könyvelőre lesz szükséged.

És akkor térjünk át arra, hogy miért kerül egy könyvelő annyiba, amennyibe kerül?

Sokan felháborodottan kérdezik, hogy hogy mer elkérni ekkora összegeket egy könyvelő, hiszen csak egy-két számlával van dolga havonta, illetve egy darab bevallást kell csak beküldenie. Aki így gondolkozik, az egyrészről nem számol azzal, hogy 

a könyvelő fenntart egy bizonyos infrastruktúrát annak érdekében, hogy a munkáját el tudja végezni: fizet a könyvelőprogram(ok)ért, amely(ek)ben dolgozik, fenntart egy szakmai felelősségbiztosítást, de biztosan használ például számítógépet, nyomtatót, telefont, költ irodaszerre, kötelező továbbképzésre, illetve valószínűleg közüzemi számlái is vannak (amiről ugye mostanában nagyobb hangsúllyal beszélünk). És akkor még nem jutottunk el oda, hogy hány évig tanult azért, hogy el tudjon vállalni egy könyvelési feladatot. Ezen túlmenően napi szinten foglalkozik az aktuális jogszabályi változásokkal, hogy minket ettől megkíméljen. Szóval a tudását is meg kell(ene) fizetni, bármilyen rosszul is esik ez sokaknak.

Ha mindezt végiggondoljuk, akkor már nem is tűnik olyan soknak az a havi 20+ ezer Ft. Pláne, ha megnézzük, hogy átlagosan hány órát foglalkozik velünk. Mert ugye elvárjuk, hogy válaszoljon a kérdéseinkre e-mail-en vagy telefonon, elküldje nekünk a kikalkulált fizetendő közterheinket, figyelmeztessen bennünket (akár többször is), hogy még mindig nem küldtük meg neki a bevalláshoz szükséges számlákat/adatokat, és még sorolhatnám. Alsó hangon eltölt velünk kb. 4-5 órát havonta (és akkor a bonyolultabb esetekbe nem mennék bele). Egy 20 ezer Ft-os havidíjnál akkor ez 4-5 ezer Ft-os óradíjra jön ki, és ebből még nyilván adót is fizet (meg ugye a költségei is ott figyelnek). 

Vajon te milyen órabérért dolgozol?

Regisztrálj ingyen,

ha segítségre van szükséged a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve ha a később megjelenő tartalmainkról első kézből szeretnél értesülni.

Nem küldünk neked spam-eket,

azonban hasznos tartalmainkról értesíteni fogunk téged, de természetesen csak addig, míg te azt szeretnéd!

Facebook
LinkedIn
Email
Print