Adóváltozások kilátásban

Nézzük meg, hogy a nemrégiben beharangozott adókönnyítéseket részletező törvényjavaslat miként érinti az átalányadózókat. Fontos, hogy a törvénymódosítások még nem kerültek elfogadásra, így egyelőre csak elméletben beszélgethetünk a változásokról. Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot, mindeképpen megosztjuk veletek.

Enyhülő belépési feltételek

Veszíthet szigorúságából az átalányadózás választásának feltételrendszere. A javaslat értelmében:

  • nem lesz szükség a megelőző évi árbevétel vizsgálatára, csupán a tárgyévi árbevétel marad továbbra is korláthoz kötve,
  • az adónemből kilépést követően is csupán a kilépés évében és az azt követő 12 hónapban nem lehet újból választani az adónemet (a korábbi szigorú 4 év helyett).

Így például, ha valaki jövőre, azaz 2023-ban kiesne az átalányadózásból (mert például túllépte a bevételi keretét, vagy mulasztási bírságot állapítottak meg számára számla- vagy nyugtaadási kötelezettsége elmulasztása okán), akkor 2025-től már újra választhatná ezt az adónemet, nem kellene 2028-ig várnia.

Bevallási gyakoriság

Az adóváltozások módosíthatják az átalányadózók járulékbevallási, illetve adófizetési gyakoriságát, miszerint a törvény elfogadását követően elegendő lehet negyedévente tb-járulék- és szocho-bevallást készíteni, illetve megfizetni az adóelőleget, adót, valamint a járulékot is. 

A negyedéves bevallási gyakoriság egyrészről könnyíthet az adminisztrációs terheken (de erről még nem vagyok meggyőzve), másrészről pedig kellemetlen helyzetbe is hozhat sokakat, hiszen már havi szinten is többet kell fizeti a legtöbb átalányadózónak, mint a korábbi KATA-rendszerben, s ez negyedéves viszonylatban már meglepően magas összegre rúghat, amire nem biztos, hogy fel vannak készülve az újdonsült átalányadózók. Természetesen, bárki dönthet úgy, hogy továbbra is havi bontásban fizeti be a közterheit az államkasszába.

Göngyölítéses adófizetés

Az átalányadózás jelenlegi rendszere kedvezőtlen helyzetbe hozza azokat az egyéni vállalkozókat, akiknek a jövedelme éven belül rendszertelenül (pl. szezonálisan, vagy kisebb-nagyobb projektek kapcsán ritkábban, de egy összegben) keletkezik, de legalábbis komoly fejtörést okoz nekik az adótervezésük. Ezt igyekszik orvosolni a törvényjavaslat a göngyölítéses adófizetés megoldásával, ami kiküszöbölné az átalányban megállapított jövedelem egyenetlen eloszlásából adódó magasabb szociális hozzájárulási adó és tb-járulék keletkezését. Így aztán egy bizonyos éves jövedelmi szinthez mindig ugyanakkora adó- és járulékfizetési kötelezettség tartozna, függetlenül a jövedelem éven belüli eloszlásától.

Egyrészről szuper a kezdeményezés, mert igazságot próbál teremteni a törvényalkotó, másrészről pedig újabb kacifántos kalkulációs feladatok zuhannak az átalányadózók (és a könyvelőik) nyakába.

Iparűzési adó

Egészen komoly jogalkotói kozmetikázás várható az iparűzési adó kapcsán, amely nem kifejezetten az egyéni vállalkozóknak, hanem azoknak a kisvállalkozóknak válaszható lehetőség, amelyek – a jelenlegi tervezet alapján – éves szinten 25 milliós bevétel alatt maradnak (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózók esetében 120 millió Ft alatt). Itt tenném hozzá, hogy az átalányadózás éves bevételi kerete jövőre már minden bizonnyal 25 millió Ft felett lesz, tehát lesznek olyan átalányadózók, akik ki fognak esni a tételes/sávos IPA rendszeréből. A törvénytervezet alapján egyébként bárki választhatná a tételes IPA szerinti adómegállapítást, illetve utólagosan korrigálhatná korábbi döntését (illetve a befizetett adóelőlegét), ha nem fért bele a választott sávba vagy akár az egész rendszerbe.

IPA sávok és hozzájuk tartozó tételes adók a legtöbb helyen alkalmazott 2%-os adómértékkel számolva:

  • 12 millió Ft éves árbevételig 50 000 Ft (fix 2,5 millió Ft adóalap x 2% IPA) 
  • 12 – 18 millió Ft éves árbevétel 120 000 Ft (fix 6 millió Ft adóalap x 2% IPA) 
  • 18 – 25 millió Ft éves árbevétel vagy kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónál 120 millió Ft-ig 170 000 Ft (fix 8,5 millió Ft adóalap x 2% IPA) 

Adóelőleget (a többi helyi adóhoz hasonlóan) évente kétszer fizettünk eddig, ezzel a hagyománnyal szakítani látszik az új rendszer, és évente egyösszegű (előleg)fizetést javasol, ami egybeesne az IPA-bevallási határidővel, azaz május 31-el. 

Amíg egy kisvállalkozó a választott rendszerben és sávban marad, addig nem is kell majd bevallást benyújtania a törvénytervezet alapján. Ha pedig túllépte a sáv által meghatározott bevételi keretet, akkor az adóbevallásában tud erről nyilatkozni. Ha viszont nem érte el a választott sáv alsó határát, akkor szintén adóbevallást kell benyújtania, ha vissza szeretné igényelni a különbözetet. 

Regisztrálj ingyen,

ha segítségre van szükséged a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve ha a később megjelenő tartalmainkról első kézből szeretnél értesülni.

Nem küldünk neked spam-eket,

azonban hasznos tartalmainkról értesíteni fogunk téged, de természetesen csak addig, míg te azt szeretnéd!