Ha eddig katás voltál, akkor nagy valószínűséggel eddig sem igazán bíbelődtél költségszámlákkal. Ha pedig átalányadóra váltasz, jó hírem van: továbbra is hasonló lesz a helyzet. Szeretnéd megérteni, hogyan adózol átalányadósként? Vegyük át, hogy is működik ez az egész! Ennek az első fontos lépcsőfoka, hogy megértsük, mi is az a költségátalány.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadó (SZJA) fizetési kötelezettsége van a megszerzett jövedelme után. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a fizetendő adót, tudnunk kell tehát, hogy mennyi a jövedelmünk. Segítségképp pedig itt az alapképlet ehhez:
BEVÉTEL – KÖLTSÉG = JÖVEDELEM
Vállalkozóként számlákat állítasz ki, ebből származik a bevételed. A bevételeid összegéből levonhatod a felmerült költségeidet, így kapjuk meg, hogy mennyi az adott időszakban realizált jövedelmed.
Igen ám, de itt jön a képbe a csavar, vagyis az átalányadó által használt ún. költségátalány, ami egy becsült költségarány. A jogalkotók azt mondják, hogy ha valaki átalányadózik, akkor egyáltalán nem érdekli őket, hogy mennyi költsége merül fel, nem kíváncsiak a bejövő számláira, pláne nem azok összegeire. Ehelyett azt mondják, hogy ha te – tegyük fel – grafikus vagy, akkor neked a bevételed 40%-a költség. Vagy ha mondjuk fodrász vagy, akkor 80% költséget feltételeznek, és így tovább. Ezt hívjuk költségátalánynak. Ennek mintájára a vállalkozói tevékenységeket költségátalány-kategóriákba sorolják, így minden egyes tevékenységhez meghatározható, hogy milyen arányszámmal számolhatjuk ki a jövedelmünket. Nem kell megijedni, jelenleg csak három ilyen kategória létezik: a 40, a 80 és a 90%-os. A törvény felsorolja, hogy mi az, ami a második két kategóriába tartozik, minden más pedig automatikusan a 40%-os csoportba kerül.
Ez tehát egy könnyítés/egyszerűsítés, amivel a jogalkotók a mi életünket (akarom mondani, könyvelésünket) akarják megkönnyíteni. Átalányadózóként az alábbi három számítási mód közül az egyikkel kaphatod meg a jövedelmed a végzett tevékenységeid (és nem a költségszámláid!) alapján:
100% bevétel – 40% költséghányad = 60% jövedelem
100% bevétel – 80% költséghányad = 20% jövedelem
100% bevétel – 90% költséghányad = 10% jövedelem
Nagyon fontos, hogy egy átalányadózó csak az egyik számítási kategóriát alkalmazhatja az egész adóév során. Ha különböző tevékenységeket is végzel, amelyek különböző kategóriába tartoznak, akkor sajnos a rád nézve kedvezőtlenebb költséghányad a mérvadó a teljes vállalkozásodra és az egész évre vonatkozóan. És mi van, ha év közben változik a tevékenységed, vagy bejön egy olyan munka, ami más kategóriába tartozik? Ha például novemberig csak olyan tevékenységet végeztél, ami a 80%-os tevékenységi csoportban van, de kiszámlázol valamit, amire a 40%-os költségátalány az irányadó? Hát, akkor sajnos visszamenőlegesen, az egész adóévre vonatkozóan módosítanod kell az összes számításod, bevallásod, fizetett adót és járulékot, mert onnantól kezdve rád már csak a 40%-os kategória fog vonatkozni, ami ugye egy drágább buli. Szóval, ezzel óvatosan manőverezzetek.
Az átalányadózáson akkor kezdjetek el gondolkozni egyéni vállalkozóként (ha az új KATA rendszeréből kiszorultatok), ha a ténylegesen felmerülő költségeitek aránya alacsonyabb, mint amit a tevékenységetekre az átalányadó rendszere felkínál. Ha nektek – tegyük fel – a valóságban 60%-nyi költséget is össze tudunk szedni a bevételhez viszonyítva, az átalányadóban viszont csak 40%-os költségátalány lenne elérhető, akkor érdemes más adózási formákat is megvizsgálni.
És honnan tudhatjuk meg, hogy melyik tevékenység melyik kategóriába tartozik? Az SZJA (1995. évi CXVII. törvény) törvény 53. §-a sorolja fel tételesen, miszerint:
80%-os költségátalányt alkalmazhat az az egyéni vállalkozó, aki az alábbi tevékenységekből szerzi bevételét:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
90%-os költséghányadot alkalmazhat az az egyéni vállalkozó, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből származó bevételt szerzett.
Mindenki másra a 40%-os költséghányad alkalmazható.